2018. szeptember 19. 21:38 | Weinhardt Attila
A Magyarország és az Európai Bizottság közötti elszámolási viták lehet, hogy idén nem zárulnak le, így későbbre csúszhatnak a brüsszeli átutalások, sőt egyes projektek lehet, hogy nem is jogosultak az uniós támogatásra - jelezte szerdán este egy névtelen európai bizottsági forrás a Reutersnek a magyar államháztartás számára negatív üzeneteket.
2018. augusztus 04. 15:04 | Portfolio
A napokban megjelent, a hónap végén pedig meg is nyílik az a Pest megyének szóló uniós pályázat, amely legalább 2,3, legfeljebb 10 millió forintnyi támogatást ad a kis- és középvállalkozások gyakornokainak bér- és járuléktámogatására. A támogatás maximális mértéke támogatási kategóriától függően az összes elszámolható költség
80 %-a lehet, de érdemes megnézni a Felhívás 3.2. pontját is. Az ország többi részének szóló hasonló pályázat már régóta nyitva áll, de még mindig bőséges szabad keret áll rendelkezésre.
2018. július 18. 11:03 | Portfolio
"2020. januárig olyan mértékű ingatlanfejlesztés valósul meg, amely túlkínálatot okoz, így több mint 10 százalékos árcsökkenésre számítok a lakáspiacon" - ezt a meglepő választ adta a Világgazdaság mai interjújában Bánki Erik arra a kérdésre, hogy mekkora áremelkedésre számít a 2020. januártól 5%-ról 27%-ra visszaemelkedő áfa miatt. A parlament gazdasági bizottságának elnöke az EU-pénzek és a gazdasági növekedés üteme terén is mondott meglepő dolgokat, illetve jelezte, hogy még nem a 2019-es költségvetésben, hanem csak 2020-ban lesz majd prioritás a kormány számára a közszférabeli béremelés. A 10% feletti áresésről szóló kijelentésre külön szakmai kommentárt írtunk:
2018. július 05. 10:10 | Weinhardt Attila
Amennyiben a forint tartósan a 330-as szinten ragadna az euróval szemben, akkor mintegy 580 milliárd forinttal több uniós pályázati keretet lehetne szétosztani Magyarországon a 2014-2020-as ciklus terhére - derül ki kalkulációnkból. Ez a plusz pénz, az éves magyar GDP másfél százaléka, tehát tovább élénkíthetné a magyar gazdaságot a következő években, igaz az uniós fejlesztések magas importhányada azért árnyalja a képet. Közben azért az államháztartási egyenleg még kicsit javulna is, mert számításaink szerint a plusz fejlesztések adó- és járulékbevételi vonzata több lenne, mint amennyivel a kötelező magyar állami társfinanszírozás is megemelkedne. Kizárólag az elosztható EU-pénzek szemszögéből nézve tehát Magyarország jól járna a tartósan gyenge forinttal.
2018. június 11. 05:18 | Weinhardt Attila
Mintegy 7,6 milliárd euróval, kb. 2400 milliárd forinttal kevesebb forrást kaphat Magyarország az EU közös költségvetéséből 2021-2027 között, mint a mostani ciklusban és 3,1 milliárd euróval, 1000 milliárd forinttal többet, kellene befizetnie a kasszába, így az EU-pénzek nettó egyenlege közel 34%-kal, 21,3 milliárd euróra eshet - derül ki a 2018-as árakon végzett átfogó számításainkból. Ezek egyelőre az Európai Bizottság friss terveiből indulnak ki, a végső számok a következő évek tárgyalásain remélhetőleg kedvező irányba változnak még. A brüsszeli pénzosztási tervek alapján jelentősen, 1,4%-ponttal, csökkenne a GDP arányában évente átlagosan megkapható EU-pénzek összege, ráadásul a támogatások lehívásához is sokkal több hazai finanszírozást kell hozzátenni.
2018. május 31. 07:21 | Portfolio
A 2020 utáni magyar felzárkóztatási források Bizottság által javasolt 24 százalékos csökkentésében a fő tételt az a 4 milliárd eurós "ajándékcsekk" képezi, amit hazánk az előző többéves keretköltségvetés kitárgyalása során kapott az EU-tól és amiről Brüsszel most nem vett tudomást - tudta meg a BruxInfo uniós forrásból. 2021 és 2027 között ötödével 260 euróra csökkenhet majd az egy főre jutó támogatás mértéke is, de hazánk így is a hét leginkább támogatott ország között lesz.
2018. április 27. 13:23 | MTI
A Brexit utáni uniós költségvetési keret átstrukturálása, valamint Lengyelország javuló gazdasági helyzete miatt Varsó sok milliárd euróval alacsonyabb uniós támogatáshoz juthat 2020 után, az EU következő keretköltségvetésének hét évében - értesült a PAP lengyel hírügynökség, s a várható drasztikus forráscsökkenésről beszámolt pénteken a Rzeczpospolita című napilap is.
2018. április 23. 09:32 | Portfolio
Több tízmilliárd eurónyi uniós támogatást irányítanak át a 2021-2027-es uniós költségvetés drasztikusan módosuló szabályai miatt Lengyelország, Magyarország és Csehország felől a válság által erősen érintett dél-európai országok irányába - tudta meg a Financial Times, amely megszerezte a május 2-án megjelenő uniós költségvetési javaslat munkaanyagát. A cikk szerint az átalakítások különösen nyugtalanítóak lehetnek Lengyelországnak és Magyarországnak amiatt a már múlt héten kiszivárgott fejlemény miatt, hogy először az EU történetében politikai (jogállamisági) feltételekhez kötik a támogatások kifizetését. Egy régiós diplomata ki is mondta a lapnak: a mi régiónk rovására gazdálkodik a szűkös forrásokkal az Európai Bizottság, azaz tényleg pénzt fog veszíteni a régiónk.
2018. április 06. 16:05 | Weinhardt Attila
A napokban több ezer uniós pályázati nyertest hirdetett ki a kormány, így a 2014-2020-as ciklus forrásainak 93%-át már elosztotta, a felét pedig már ki is fizette, Brüsszelből viszont eddig még az ötödét sem kapta meg - derül ki szokásos hónap elei elemzésünkből. Ennek néhány fontosabb üzenete:
2018. március 28. 13:08 | Portfolio
Annyi hazai és külföldi felfelé mutató gazdasági kockázatot tudunk azonosítani, hogy abszolút benne van a pakliban idénre egy 5-5,5%-os GDP-növekedés is, de egyelőre 4,2%-ról csak 4,5%-ra emeltük az előrejelzésünket, és már ezzel is optimistábbak vagyunk a piaci konszenzusnál - jelezte a Takarék Csoport első negyedévi makrogazdasági helyzetet és a kilátásokat összefoglaló sajtótájékoztatóján Suppan Gergely. A bank vezető elemzője szerint így Magyarország abszolút a régióval együtt tud nőni idén és várhatóan jövőre is, az egyetlen lényeges visszahúzó tényező a növekedésre a munkaerőhiány lehet. Ez viszont meglátása szerint abban segíthet, hogy tartósan lehet gyorsabb a növekedés.
2018. március 20. 07:05 | MTI
A 2014-2020-as európai uniós fejlesztési ciklus teljes keretének már csak 8 százalékát, 708 milliárd forintot kell odaítélni a pályázóknak - olvasható a Világgazdaság keddi számában.
2018. február 22. 10:25 | MTI, Portfolio
Ráerősített a tegnap kiszivárgott német álláspontra mai Bundestag-felszólalásában Angela Merkel német kancellár, mivel kijelentette, hogy szolidáris menekültügyi rendszert kell kiépíteni az EU-ban, és a 2020 utáni strukturális alapokból származó pénz elosztásánál figyelembe kell venni a menekültek befogadását. Ez tehát tényleg afelé mutat, hogy az EU kohéziós politikájának irányultsága jelentősen megváltozna és azon országok régiói kapnák a több EU-pénzt, amelyek több menekültet fogadnak be. Nagy kérdés persze, hogy a kelet-közép-európai országok ellenkezése mellett egy ilyen terv átmegy-e majd Brüsszelen is, de a témát tegnap már részletesen körbejártuk, a menekültelosztási rendszer fejleményeire is kitérve:
2018. február 21. 13:58 | Portfolio
A 2020 utáni EU-s kohéziós támogatásokat az alapvető jogállami keretek meglétéhez kell kötni, és azoknak az országonak a régiói kapnának több pénzt, amelyek több menekültet fogadnak be - ezt a nagyon kemény következményekkel járó tervet szellőztette meg a napokban Brüsszelben a német kormány a Financial Times mai cikke szerint. A terv megvalósulása alapvetően megváltoztatná azt, amit eddig az EU kohéziós politikája jelentett és a lap szerint a berlini vezetés azon frusztráltságát tükrözi, hogy Magyarország és Lengyelország nem osztozik a menekültválság terhein.
2018. február 21. 12:29 | Corina Cretu
"Ideje döntéseket hozni: a Bizottság konkrét választási lehetőségeket jelöl meg az uniós költségvetés jövőjére vonatkozóan" - hangsúlyozza a Portfolio magyar és angol oldalán egyszerre megjelenő vélemény cikkében Corina Crețu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős uniós biztosa, amelyben érzékelteti a most pénteki informális EU-csúcs tétjét és utal a múlt héten közzétett bizottsági költségvetési forgatókönyvekre. Az alábbiakban Corina Crețu írását közöljük.
2018. február 05. 15:07 | Portfolio
Saját tavaly őszi javaslatával is szembe menne az Európai Bizottság azon új, a német Handelsblattban kiszivárgott meredek elképzelése, miszerint minden EU-támogatást megvonnának 2021 után az EU átlagos fejlettségét meghaladó régióktól. Ez azt jelentené, hogy a németországi keleti régiók is elesnének az ilyen pénzektől, de ennél magyar szempontból fájóbb lenne, hogy Budapest közigazgatási területe is végleg elesne mindennemű uniós támogatástól.
2018. február 02. 16:11 | Weinhardt Attila
Bár az a nyomás már lekerült januárban az államigazgatási dolgozókról, hogy a beígért sokhavi bónuszokért cserébe pörgessék az EU-támogatások kifizetését, mégis meglepően nagy összeget, a decemberi 541 milliárd után januárban 325 milliárd forintnyi uniós támogatást fizettek ki a nyerteseknek - derült ki szokásos hónap eleji vizsgálatunkból. A választások közeledtével így tehát most ott tartunk, hogy a 7 évre szóló EU-s keret 108%-ára már meghirdették az uniós pályázatokat, a 91%-ára már a nyerteseket is kihirdették, sőt a keret 47%-át már ki is fizették.
2018. január 31. 13:06 | Oblath Gábor
2018. január 09. 14:38 | MTI, Portfolio
A 2016-os 2099 milliárdról 2488 milliárd forintra ugrott fel 2017-ben az uniós támogatások magyarországi kifizetési volumene, azaz a minimálisan előírt 2064 milliárd forint jócskán túlteljesült, de a 2700 milliárdos maximális összegtől elmaradt - jelezte ma az MTI-nek Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára kiemelte, hogy tavaly Brüsszelből megérkezett bő 900 milliárd forintnyi átutalás, amivel az EU-átlag fölé gyorsult Magyarország brüsszeli forráslehívási előrehaladása. A tárca agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára közben azt jelezte, hogy nagyon felpörgött a vidékfejlesztési pályázatok támogatói döntéshozatala az év végén, illetve 106 milliárd forintnyi kifizetés is megtörtént a vidékfejlesztési pályázatokra az egész év során.
2017. december 22. 12:50 | Weinhardt Attila
A Brexitből fakadó veszélyek miatt továbbra is indokolt az uniós források gyors itthoni elosztása, hogy ne legyen kapkodás a projektek végrehajtásával - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint bár illúzió, de törekedni kell a dömpingszerű uniós pénzkifizetés gazdasági hatásainak elnyújtására, pontosabban a 3 százalék feletti gazdasági növekedés megszilárdítására. Erre több stratégiája is van a kormánynak, így például a nagy útépítések elnyúlnak 2022-ig, de még ezt megelőzően a több projektet elnyerő, és az elszaladó költségekre panaszkodó projektgazdáknak rangsorolniuk kell a projektjeik között. Ez az építőipari kapacitáskorlátokat is oldja, ahogy egy készülő NGM-pályázat is ezt célozza. Az Európai Bizottság által belengetett eurócsatlakozást támogató eszközhöz óvatosan áll a kormány, de persze a plusz pénz tekintetében "A magyar kormány nem lehet a saját maga ellensége" - fogalmazott.
2017. december 22. 09:36 | Portfolio
Az EU-pénz nem ajándék az országnak, és nélküle is lehet működtetni a magyar gazdaságot, mert nem az a növekedés motorja - többek között ezeket hangsúlyozta az MR1-Kossuth Rádió ma reggeli adásában Orbán Viktor. A kormányfő szerint akkor is lenne gazdasági növekedés, ha nem jönne az EU-pénz, mert hozzáigazítanák a gazdaságpolitikát. A Magyar Nemzeti Bank éppen tegnap publikálta inflációs jelentését, amelyben az áll, hogy az EU-pénz "meghatározó tényező" a növekedésben és "érdemben hozzájárul" a GDP-bővüléshez, így amikor a pénzfelhasználás lassul, a beruházások és a gazdasági növekedés is lassulni fog 2019-2020-ban.
Nem kéne piszkálni szerinte.
Élő online tanfolyam a Portfolio Investment Services szervezésében
Tuzson Bence jelentette be a fejlesztést.
A JP Morgan hasonlatát az IMF vezére folytatta.
Két ország közös fellépést hirdetett az online csalások ellen.
Milyen hatásai lesznek a 14. havi nyugdíjnak?
Nincs más lehetőség, fokozni kell a járványvédelmi intézkedéseket és folyamatokat.
Változnak a feltételek.
